Archive for ◊ January, 2009 ◊

Author:
• Thursday, January 22nd, 2009

Obama beiktatása: százezrek Washington belvárosában

Százezrek gyülekeztek Barack Obama megválasztott elnök beiktatása előtt több mint két órával Washington belvárosában, egyes hírtévék milliós tömeget emlegettek.

Inauguration of Omaba, The President of The United States [Video]
BBC

Obama és felesége, valamint Joe Biden megválasztott alelnök és neje reggel – a hagyományoknak megfelelően – zártkörű istentiszteleten vett részt. A Fehér Ház közelében levő Szent János episzkopális templomnál a leendő elnököt éljenzők csoportja fogadta.

Charles Blake Los Angeles-i püspök megáldotta Obamáékat, és azt kérte, hogy a két elnöki mandátumot megerősödve fejezhessék be. (Ezzel megelőlegezte, hogy Obama nyer a 2012-es választáson is.) Egy másik tiszteletes, Joel Hunter a hivatalba lépő elnök teljes nevét használva Barack Hussein Obamának kért áldást.

Az istentisztelet után a leendő elnöki és alelnöki pár a Fehér Házba utazott, ahol George Bush elnökkel és a first ladyvel együtt kávéztak. A kávézás szintén zárt körben, a sajtó jelenléte nélkül zajlott.

Az elnöki rezidenciáról – amelytől az elnöki pár búcsút vesz és Bush a hagyomány szerint rövid, személyes hangú levelet hagy utódának – együtt mennek a Capitoliumhoz, ahol annak nyugati oldalán előbb az alelnököt, majd az elnököt iktatják be hivatalába.

Az elnöki eskü 35 szavas szövegét John G. Roberts, a legfelsőbb bíróság elnöke fogja előmondani Obamának. Az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke az eskütételkor arra a bibliára helyezi a kezét, amelyet elődje, a 16. elnök, a rabszolgaság intézményének véget vető Abraham Lincoln is használt 1861-ben. A bibliát a hivatalba lépő elnök felesége, Michelle Obama fogja tartani. Az eskütétel után, helyi idő szerint délben Obama elmondja beiktatási beszédét.

Obama a jelenről fog beszélni, valamint arról a szellemről, amely szükséges ahhoz, hogy a nemzet kijuthasson a válságból, méghozzá erősebb és egységesebb állapotban – közölte előzetesen Nick Shapiro, a megválasztott elnök szóvivője.

A beiktatást követően az új elnök és alelnök kikísérik elődeiket a Capitoliumból a keleti oldalon. Obama ezután ünnepi ebéden vesz részt a Capitolium szobortermében, majd elindul az elnöki beiktatási parádé. Kedd este és éjszaka, egészen szerdán hajnalig Washingtonban összesen 90 beiktatási bált tartanak, ebből 10 hivatalos, Obama és a felesége mindegyiken részt vesz és rövid beszédet mond.

MTI

Category: Public  | Tags: ,  | Comments off
Author:
• Wednesday, January 21st, 2009

Árthat-e a gyereknek a népmese?
[21.1.2009]

Milyen szerepet játszik a szexualitás és a horror a népmesékben, és kell-e ettől óvni a gyerekeket? Szakértőket kérdeztünk meg.
Az erdélyi és magyarországi magyar, valamint a román médiában is nagy port kavart az audiovizuális tanács (CNA) döntése, miszerint explicit szexualitást sugároz a Magyar népmesék rajzfilmsorozat egyik része.

Malacért mutogatja magát a királylány: a Transindex cikke a témában >>

Arról, hogy mi a szerepe az erotikának, illetve a másik gyakori vitatémának: a horrornak a népmesékben, Tánczos Vilmos néprajzkutatót, a BBTE tanárát kérdeztük. Azt pedig, hogy mindezt a gyerekek hogyan értelmezik, Keresztesi Polixéna gyerekpszichológustól érdeklődtük meg.“A népi kultúra nem obszcén,hanem sokkal természetesebben viszonyul az erotikához – mondja az eset hallatán Tánczos Vilmos. – A mesevilág tele van erotikus részletekkel, ettől rendkívül jó erkölcsű gyerekek nőttek fel a hagyományos világban, amit a jelenről nem föltétlenül lehet elmondani.”

Rögtön utána azonban leszögezi, anépmese nem gyerekműfaj volt, felnőttek mesélték felnőtteknek. “Amit a felnőtt ember érzékelt – beleértve az erotikát, a szexualitást is – természetes módon bekerült a mesék világába” – magyarázza. A gyerekeknek szánt meséket azonban a 19. századtól kezdve a mesekutatók átírták – az, hogy milyen volt az eredeti, felnőtteknek szóló népmese, csak akkor derült ki, amikor magnóval láttak munkához a mesegyűjtők, azaz a 20. század negyvenes-ötvenes éveiben.

Tánczos példaként Nagy Olga gyűjtését említi, aki Széken találkozott az eredeti népmesével, meglepődve, hogy az mennyire különbözik a folklorisztika által ismert meseképtől. “Ő Széken fedezte fel a népi Boccacciót, közzé is tette a Paraszt dekameron és az Újabb paraszt dekameron című könyvében” – mondja a néprajzkutató.

“Elképzelhető, hogy elhangzottak olyan szövegek is, amelyeknek esztétikai lényege kifejezetten az obszcenitás volt, de ez ritka – teszi hozzá Tánczos. – Nem ez jellemző azokra a szövegtípusokra, amelyek nagyobb közösségben (guzsalyasban, fonóban) hangzottak el, amelyeket gyerek is hallhatott.”

Ami a népmesék másik, (potenciálisan) problematikus elemét, a horrort illeti, a néprajzkutató úgy véli: ennek egyik gyökere a magyar sámánhitben gyökerezik. “A sámánhit, a magyar tündérmesék alapja, tele van horrorral – és ugyanez a helyzet az archaikus népmesével is” – magyarázza Tánczos. Hozzáteszi:

a borzadály esztétikuma

mélyen gyökeredzik az emberi pszichében. “Ugyanaz a pszichológiai jelenség, mint amikor az utcán egy közlekedési balesetnél összefut a tömeg – mondja a kutató. – Vagyis a mese hallgatóját mindig is érdekelte a horror, erre rá is játszottak a meseszövegek. Például a gyönyörű Grimm-mesék: levágjuk a lány sarkát, hogy beleférjen a cipőbe, vagy kivesszük Hófehérke szívét, és más effélék. A horror ugyanúgy jelen volt a német, mint a magyar népmesében.

Téli estéken, éjszakákon, munkavégzés közben egy tehetséges mesemondó körül rettegtek, visongtak a lányok – mindez természetes volt. A mai világ azonban valamiféle álságos magyarázatot ad ezeknek a természetes dolgoknak” – summázza Tánczos.

természetesség a kulcsfogalom ebben a témában Keresztesi Polixéna szerint is. “A szexuális nevelés általában már születéskor elkezdődik, a gyerekek számára ez nagyon természetes dolog – mondja a pszichológus. – Már pici korukban, csecsemőként felfedezik a saját testüket, és ha természetes körülmények között nőnek fel, akkor a családban is látják a szüleiket vetkőzni, öltözni vagy akár meztelenül is. Ha ettől nem tiltjuk el, vagyis nem kezdjük saját magunkat dugdosni, akkor

a gyerek számára természetes dolog lesz a nemiség,

és valószínűleg a mesében sem fogja megbotránkoztatni ugyanez.” Keresztesi ugyanakkor hangsúlyozza: mivel meséről van szó, amiben az erotika legtöbbször eléggé burkoltan jelenik meg, érdemes odafigyelni, ha a gyermek ezzel kapcsolatosan kérdez, megjegyzést tesz.

“Ilyenkor nagyon fontos az, hogy a szülő ne próbálja mellőzni a témát, hanem akár kérdezzen rá, hogyan látja, éli meg ezt a gyerek, mi az, ami érdekli őt ezzel kapcsolatosan.” Arról pedig a pszichológus szerint szó sincs, hogy a gyerek esetleg rosszat tanulhat egy ilyen jelenetből.

“Az öltözködés, vetkőzés, intim ruhadarabok látványa a gyerekek esetében nem társul szexuális tartalmú gondolatokkal – magyarázza Keresztesi Polixéna. – Akár óvodáskorban is együtt mennek vécére, látják, hogy ki hogyan pisil, de a felnőttekkel ellentétben ennek számukra nincs szexuális vonzata. Az utóbbi már attól függ, hogy a felnőtt, a szülő hogyan állítja be a dolgokat.”

A horror, agresszivitás azonban már a pszichológus szerint is veszélyesebb:

bár önmagában természetes dolog, az agresszivitás agresszivitást szül.

“A gyerek utánzással tanul – vagyis ha egészen pici korától agresszív jeleneteket lát a tévében vagy a családban, ez játékaiban, vagy óvodás-iskolás korában a viselkedésében is tükröződik majd” – fejtegeti Keresztesi.

A Grimm-mesék horrorisztikus jeleneteitől ugyanakkor nem félti a gyerekeket a pszichológus – addig legalábbis semmiképpen, amíg azokat a szülő olvassa fel. “A mese világa szimbólumokat használ, a gyerekeknél a valóság és a szimbolika, azaz a mese néha keveredik. Ám ettől nem rémülnek meg, hiszen nem a konkrét valóságot látják ebben, mint egy felnőtt, hanem a misztikusat. Számukra mindez inkább élményszerű, és nem annyira ijesztő, mint amilyen esetleg számunkra lehet” – fogalmaz a gyerekpszichológus.

Hozzáteszi, a felolvasott mesét a gyerek élményszerűen képzeli el, az agresszivitás negatív hatása viszont inkább a látványra, például a tévében látott drasztikus jelenetekre vonatkozik. Ami pedig a szoknyáját felemelő királykisasszonyt illeti, Keresztesi Polixéna elmondta, saját hároméves kisfiát sem féltené a jelenettől.

[transindex]
Category: Public  | Tags: , ,  | Comments off