Egyedi módon próbálja átadni az ifjúságnak szülőföldjük múltját, még létező értékeit a gyergyóalfalvi felnőtt közösség. A Sövér Elek Iskolaközpont szülőbizottsága idén elkezdett három éves, Ismerjük meg Alfalut – Mint a mesé(k)ben elnevezésű projektje keretében ötödik osztályosok számára szervez olyan programokat, amik által a gyermekek megismerhetik falujuk hagyományait, természeti és kulturális értékeit.

Ismerjük meg Alfalut – Mint a mesé(k)ben címmel indított programsorozatot az alfalvi Sövér Elek Iskolaközpont szülőbizottsága az iskola ötödikes diákjai számára. A három éves projekt keretében Alfalu öregjei elevenítik fel a falu múltját, ismertetik a helyi értékeket.

„Mivel a régi öregek, akik tisztelték a természetet, akik együtt éltek a földdel, és átéltek sok borzalmas eseményt, ami a ma fiataljainak szinte elképzelhetetlen, egyre kevesebben vannak, így egyre fogy az, aki átadhatná bölcsességét, tudását a jövő generációjának. Úgy gondoltuk, követjük őseink szokásait és megteremtjük a lehetőséget arra, hogy a fiatalok meghallgathassák a vének bölcsességét, a múlt meséjét – fogalmaz a program kapcsán Kassay Noémi, a szülőbizottság elnöke. Ismertetése szerint az idén júniusban indított projekt célja, hogy a diákok megismerjék, megszeressék az őket körülvevő világot, hogy megértsék: vigyázni minderre az ő feladatuk is.

A programsorozat részeként a falu veteránjai, kézművesei, mesemondói tartanak előadásokat a gyerekeknek, ezáltal örökítve át szülőföldjük hagyományait, természeti és kulturális értékeit.

A program első részében Alfalu földrajzáról, környezetéről Vargyas Antal nyugdíjas tanár beszélt a gyermekeknek, a község történelmét a szintén nyugdíjas pedagógus, Bogyé Miklós elmesélésében ismerhették meg. A templomban folytatott ásatásokról a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum régésze, az ásatások irányítója, Demjén Andrea tartott képes beszámolót. Fülöp Sándor helytörténész, nyugdíjas agrármérnök, az ’56-os forradalmi harcok áldozatáról, Bokor Jánosról, Gyergyóalfalu szülöttjéről mesélt a diákoknak.

Az elméleti ismereteket gyakorlati úton szerzett tapasztalatokkal is bővíthették a programban részt vevő gyerekek – a falut és a falu életének megismerését célzó séták, felderítések, térképkészítés, kirándulások, irányított játékok, vetélkedők által eddig ismeretlen értékekre is bukkantak. A foglalkozások részét képezte az értékgyűjtés – az otthonról hozott „családi örökség” bemutatása, történetének elmesélése során is rengeteg feledésbe merült érdekesség került felszínre. A foglalkozásokat Lazsádi Csilla és Gergyely Annamária, a marosvásárhelyi Kulcs Egyesület szociálpedagógusai, illetve Kiss Laura, a Sövér Elek iskola biológiatanára vezette.

„Minden közösség igénye, hogy olyan generáció nőjön fel, amely ismeri, megbecsüli és vigyázza a helyi értékeket. Egy egészséges gondolkodású, hagyományait, természeti és kulturális értékeit ismerő és megbecsülő generáció felnövekedését szeretné támogatni ez a program, ami egy olyan interaktív tanulási, tapasztalási folyamat során megszerzett tudáshalmaz és élményanyag összességét biztosítja a résztvevő diákoknak, amely biztos alapul szolgál majd a közösség egy egészséges generációjának felnövekedéséhez” – vallja Kassay Noémi. Ő a gyerekek kulturális és műveltségi igényének kialakítását, a közösséghez tartozás érzésének megtapasztalását, valamint a szülőfalu iránti szeretet fejlesztését reméli a programtól.

A három éves projekt első része október 24-én zárult, a folytatást jövő év tavaszára tervezik. A szervező szülői bizottság kezdeményezését a Communitas Alapítvány és Gyergyóalfalu Tanácsa támogatta. A marosvásárhelyi Kulcs Egyesület és a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ partnerként vesz részt a programban.

[szekelyhon.ro]

1999 szeptemberétől működik Gyergyószentmiklóson a szeretetkonyha. A különböző rendszeres adományoknak köszönhetően még egyszer sem fogyott ki az éléskamra, az eltelt tizenegy év minden hétköznapján sikerült meleg étellel kiszolgálni a nélkülözőket.

„Jöjj el, Jézus, légy vendégünk, áldd meg, amit adtál nékünk. Ámen” – hangzik el nap mint nap az imádság a gyergyószentmiklósi szeretetkonyhán. A közös ima után megnyílik a kiszolgáló ablak, ahol Dezső Mária Magdolna szakácsnő és segítője, Kari Zsuzsanna osztja ki a sorbaállóknak a kiporciózott meleg ételt. Csütörtökön két nagy kondér zöldséglevest főztek – ezt közel százötven személy fogyasztotta el.

A szeretetkonyha tizenegy éve szolgálja ki meleg ebéddel a rászorulókat. Kezdetben a római katolikus egyház tartotta fenn, 2006-tól az egyház keretében működő Szent Márton Alapítvány vette át a tevékenységet. A Korona épületében lévő ebédlő évről évre nagyobb számú rászorulót szolgál ki, az innen étkezők száma mára elérte a száznegyvenöt főt. Egy részük minden délben elsétál a Szent Miklós-templommal szembeni épületbe és az ebédlőben fogyasztják el az eledelt, de vannak idősek és betegek, akiknek a Caritas Családsegítő Szolgálat házhoz szállítja az ebédet. A Böjte atya délutáni iskoláiba járó negyvenhárom gyergyói gyerek is Dezső Mária főztjét fogyasztja – mind az alszegi, mind pedig a felszegi iskolába a caritasosok által jut el az ebéd.

A szeretetkonyha szolgáltatatását csak azok a személyek élvezhetik, akik előzőleg kéréssel és munkaképtelenségüket bizonyító orvosi igazolással fordulnak az alapítványhoz. Az alapítvány részéről egy bizottság környezettanulmányt végez a kérvényező lakásán, ami tulajdonképpen az illető szociális helyzetének felméréséből áll. Ezután döntik el, hogy jogosult-e az igénylő a szeretkonyha szolgáltatására. „Az elbírálásban az a legfontosabb szempont, hogy az a napi egy tál meleg étel igazi segítség-e a kérvényezőnek, vagy sem” – közli Székely Levente, a Szent Márton Alapítvány munkatársa, hozzátéve, az itt étkezők között  három-, négygyerekes családok is vannak. A szeretetkonyhára nagy szükség van, hiszen sokaknak ez az egyetlen remény, hogy meleg ételhez jussanak. A támogatókat mindig szívesen fogadják, bármilyen kis segítség sokat jelent azoknak, akik rászorulnak.

„Napról napra nehezebb a gazdasági helyzet, ennek ellenére a szeretetkonyha mégis működik. Kezdünk betelni lassan, de nem tehetjük azt meg, hogyha van lehetőségünk ebédet adni száznegyvenöt személynek, akkor ne adjunk a következő hozzánk folyamodónak” – mondja Székely Levente, hozzátéve, hogy a konyhát valójában Gyergyószentmiklós tartja fenn. Elmondása szerint az alapanyagok adományokból gyűlnek be, amiknek több mint felét magánszemélyek biztosítják, egynegyedét a polgármesteri hivatal, a fennmaradó részt pedig cégek, szervezetek. Nagy segítség az Ifitéka által évente szervezett gyűjtés és az iskolák hasonló megmozdulásai. Legutóbb az ARBOR famegmunkálók szövetsége töltötte fel az éléskamrát.

A jövő hétvégén sorra kerülő gyergyószentmiklósi ifinapok egyik fontos része lesz ezúttal is az adakozók élőlánca. A fiatalok a Márton Áron utcán adogatják kézről kézre az élelmiszeradományokat, amelyek a szegénysorsúak asztalára kerülnek a szeretetkonyhán. Ehhez magánszemélyek és cégek, intézmények segítségére is számítanak. Jó helyre kerül az adományuk.