Rábólintott az Európai Parlament a Románia és Bulgária felkészüléséről szóló jelentésre, vagyis a két ország a tervek szerint, jövő tavasszal csatlakozhat a schengeni övezethez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ellenőrzés nélkül, szabadon átjárható lesz a román-magyar határ.

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön nagy többséggel megszavazta a Románia és Bulgária schengeni felkészülését értékelő közbenső jelentést – közölte az Európai Néppárt frakciójának magyar csoportja. Ez azt jelenti, hogy Románia és Bulgária 2011 tavaszán csatlakozhat a schengeni-övezethez, feloldva ezzel a román-magyar határ ellenőrzését is.

Gál Kinga magyar néppárti képviselő, a témával foglalkozó bizottság alelnöke a szavazást megelőző vitához írásban leadott állásfoglalásában üdvözölte, hogy Románia és Bulgária schengeni csatlakozási menetrendjének teljesülése éppen 2011 tavaszára, a magyar soros uniós elnökség időszakára eshet. Gál szerint a schengeni térség további bővítése pozitív és minden eszközzel támogatandó, mert ez az európai uniós tagság kézzelfogható előnyét jelenti a polgárok mindennapjaiban.
„Különösen fontosak a schengeni vívmányok nekünk, az új tagállamok polgárainak, akiknek évtizedeken keresztül kellett elszenvednünk az egymástól való elzártságot. Ezért örömöt jelent számomra, hogy a közeljövőben a magyarországi schengeni külső határok egy újabb szakasza, egy további szomszédos tagállam, Románia viszonylatában is leomolhat, és a határ mindkét oldalán élő polgárok, így a másfél milliós erdélyi magyarság is részese lehet a határok nélküli Európának” – írta a képviselő.

origo.hu

Semjén Zsolt lelki Trianonnak nevezte 2004. december 5-ét a külhoni állampolgárság általános vitájában, a fideszes Németh Zsolt meg arról beszélt, hogy a szocialisták nyolc éves kormányzásának igazi vesztesei a határon túli magyarok. Ugyanakkor arról is vallania kellett, hogy tíz éve miért ellenezte még a Fidesz is a kettős állampolgárságot, amit most a parlament valamennyi pártja támogat, és a szocialisták is csak a szlovák választásokat várnák ki a döntéssel.

Semjén Zsolt általános miniszterelnökhelyettes-jelölt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének szónoklatával vette kezdetét a külhoni állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitája a parlament csütörtöki ülésnapján. Semjén felszólalásában „minden magyarokhoz” szólt, akik „követik a közvetítést a Kárpát-medencében és szétszóratva a világban”. Véleménye szerint a törvény elfogadása evidencia kéne legyen, „a kérdés az, hogy miért nem fodadtuk már el réges régen közfelkiáltással”.

A javaslatot ismertetve megemlékezett a 2004. december 5-i népszavazásról – igaz, először 1994-et emlegetett, de kijavították -, azt „lelki Trianonnak” nevezte. Állítása szerint az öt és fél évvel ezelőtti népszavazáson „a magyarok többsége a kettős állampolgárságra szavazott”. Ez így nem igaz, a népszavazás eredménytelen volt, a támogató szavazatok száma nem érte el az összes választó 25 százalékát, a szavazók negyede pedig nem többség. Később a Fidesz vezérszónoka is arra hivatkozott, hogy a javaslat többséget kapott a népszavazáson.

Semjén ismertette a javaslatot is. Az állampolgárság megadása egyedi kérelemre, gyorsított, kedvezményes eljárásban történik azok számára, akiknek az ősei magyarok, vagy vélelmezhetően a történelmi magyarországról származtak el, és minimális nyelvtudásuk van. Ezután sorra reagált a felvetett problémákra is. A választójogot – amit szerinte rossz lelkiismerete miatt vet fel a baloldal – az új törvény nem érinti. „Ahogy ez a törvény nem választójogi, úgy nem társadalombiztosítási” – vetette el azt a feltevést, hogy a külhoni magyarok a jövőben a magyar nyugdíj- és tb-kassza terhére kapnának orvosi ellátást és nyugdíjat.

A felvetődő nemzetközi problémákat is sorra lerázta. Az Európai Tanács 1997-es döntése értelmében a tagállamok saját jogon rendezhetik az állampolgárság kérdését. A törvényjavaslat a román állampolgársági törvény mintájára készült, így Romániának sem lehet, és nincs is kifogása, ahogy a hasonló intézményt fenntartó Szerbiának sincs. Ukrajna esetében ugyan valós probléma, hogy az alkotmány ott tiltja a kettős állampolgárságot, ugyanakkor a gyakorlatban a kárpátaljai románok ma is kettős állampolgárok.

Szlovákia viszont más kérdés. Semjén szerint ugyanakkor „nem a kettős állampolgárság a fő probléma”, hanem a nyelvtörvény, a Benes-dekrétumok, Malina Hedvig és Sólyom László tavalyi kitiltása.

Érdemi kifogást a javaslattal szemben csak a szocialisták emeltek, de ők sem utasítják el a kettős állampolgárság gondolatát. Két felszólalójuk, a bizottsági kisebbségi véleményt tolmácsoló Nyakó István és vezérszónokuk, Harangozó Gábor is a szlovákiai magyar pártok vezetőire, Bugár Bélára és Csáky Pálra hivatkozva kérték a törvény meghozatalának későbbre halasztását. Szlovákiában június elején választást tartanak, és a kettős állampolgárság kérdését máris kampánytémává tette a szlovák szélsőjobb, illetve a szélsőjobboldali szavazók megszerzésére törekvő populista miniszterelnök, Robert Fico.

Az MSZP felvetéseire reagálva Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka átpolitizált beszédben támadta a szocialistákat. „Szakítani kell az MSZP nemzetpolitikájával” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az elmúlt nyolc év szocialista kormányzásának az „igazi vesztesei a határon túli magyarok”, mert „drámai mértéket öltött az asszimiláció és az elvándorlás”.

Németh ugyanakkor arra is reagált, hogy a kérdésben a Fidesz álláspontja is változott – 1998-2002 között lett volna lehetőségük a bevezetésére, de akkor még ellenezték. „Kétségeink voltak, attól tartottunk, hogy fokozná az elvándorlást” – mondta. Véleményük azért változott meg szerinte, mert „azóta aki el akart menni, már elment”. Szerinte a kettős állampolgárság most akár „még segítheti is, hogy a magyarok szülőföldjükön maradjanak”.

A Fidesz amúgy 2004 őszén, Gyurcsány Ferenc kormányra kerülése után karolta fel a kettős állampolgárság ügyét, jellemzően taktikai okokból, mivel a kérdés lehetőséget teremtett az akkor hatalomra jutott Gyurcsány támadására, aki bele is sétált a csapdába, és 2004-ben, részben pártja ellenére kormányával aktív kampányt folytatott a népszavazási kérdés elutasításáért.

A kettős állampolgárságról szóló törvény részletes vitáját pénteken folytatják le, így akár már a kormány május 29-re tervezett megalakulása előtt el is fogadhatják.

[erdely.ma] index.hu