World / Europa / Románia/ Hargita megye / Alfalu, 3 km from center Coordinates: 46°41’40″N 25°27’21″E
Borzont
Borzont egy kis falu, amely Gyergyóalfalutól egy kilométerre helyezkedik el. Nagyon nagy a területe, nagy mezői vannak, de a falu maga kicsi. A 2003-as évi népszámláláskor a faluban 796 főt tartottak nyilván.

Borzont
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Borzont (Borzont) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Megye | Hargita |
Rang | falu |
Községközpont | Gyergyóalfalu |
Irányítószám | 537131 |
Körzethívószám | 0266 |
Népesség | |
Népesség | 826 fő (2002)
772 fő (2011. okt. 31.) |
Magyar lakosság | 812
748 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Borzont (románul: Borzont, németül Barzant), település Romániában, Hargita megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése
Borzont egy kis falu, amely Gyergyóalfalutól egy kilométerre helyezkedik el. Nagyon nagy a területe, nagy mezői vannak, de a falu maga nagyon kicsi. A 2003-as évi népszámláláskor a faluban 796 főt tartottak nyilván. Mivel a népesség kicsi, ezért a házak száma is nagyon csekély, ami napról-napra változik. Alfalu közelségét kihasználva sokan kezdtek alfalviak kiköltözni Borzontra, ennek nagyon sok oka van, mert Borzont egy csendes település.
A sorfalu a Nagy-Borzontpatak völgyében fekszik, Gyergyószentmiklóstól 10 km-re, a Bucsin-tetőre, majd Parajdra vezető 13B műút mentén. A lakosság kirajzásával keletkezett falu. 1770-ben Moldvából görög keletieket telepítettek a faluba. A bucsini út a havason a Kis-Borzontpatak völgyében emelkedik a tetőre. Gyergyószentmiklós – Parajd távolsága a Bucsin tetőn át összesen 51 km.
Népessége
1992-ben 824-en lakták.
Története
Nevét a Borzont patakról kapta. A Bucsin-tető alatt, a régi Sóútja mellett: Borzontfőnél csobog egy forrás: itt ered a Borzont-pataka. Nem messze innen a Maros, valamint a belé ömlö Kis-Borzont és a Fehér-patak körül ölel egy említésre méltó, flórában gazdag védterületet: a Nyírest, mely fokozatosan emelkedik a medencétöl a hegyvonulat felé.
A múlt század végén és a század elején sokan költöztek Borzontra, ami akkor még csak egy tanyaféle település lehetett. Nem volt se templom, se iskola, sem üzlet. A nagy erdőkitermelések idején kaptak annyi fát a helybéliek, amiből egy iskola-kápolnát építhettek.
Lassan-lassan különvált Alfalutól és ma már teljesen különálló falu.
Vannak a faluban ügyes kézügyességgel rendelkező emberek, akik ma már híres ácsok vagy kőművesek. Nagyrészük csomafalviaktól tanult, akik világhírűek, főleg a fa megmunkálásában[forrás?]. Borzonton jelenleg 356 ház van, amit a falubeli mesteremberek építettek. Nagyon sok embernek van magántulajdonában kisebb műhely, amit arra szolgál, hogy a tulajdonukban lévö épületeket megjavítsák vagy újat építsenek.
Borzontnak több egyesülete van, mint például a Gazda–kör, amit 1999-ben hoztak létre, hogy a falu gazdáit jobban fel tudják világosítani minden támogatás felől. Van egy tűzoltó egyesülete, ami az Ö.T.A-nevet viseli, vagyis Önkéntes Tűzoltó Alakulat. Van egy jól megszervezett ifjúsági csoportja, amely aktívan részt vesz minden rendezvény megszervezésében.
Közigazgatása
Borzontnak nincs saját polgármesteri hivatala, a falu ügyeit az alfalvi hivatalban intézik. A falunak két képviselője van, akik mindent megtesznek a falu érdekeiért. Van egy általános iskolája, ami sok modern felszereléssel rendelkezik, többek között egy informatika laborral. Mindez, Kémenes Katalin igazgatónőnek köszönhető. Az iskola 1959-ben épült Gaál Tamás tisztelendő jóvoltából, akinek a nevét viseli 1998 óta. Gaál Tamás nevéhez fűződik még a templom is. A falunak mindössze egy kápolnája van ami egy Bariczok nevezetű helyen, az erdőn épült 1999-ben. Ez a kápolna a Magyarok-asszonya nevet viseli. A kápolna felavatása óta minden évben rendhagyó ünnepséget rendeznek, amit búcsúként is megemlítetünk, mint például a Szent István-búcsú, amely augusztus 20-án van megtartva. Az ezredforduló alkalmával kint a Bucsin-tetőn egy millenniumi keresztet állítattak, amelynek mérete 20 méter.
Borzonton van egy kultúrotthon, ahol különböző rendezvények előadására kerül sor pl: esküvők, szindarabok, falugyűlések, bálok és gazdagyűlések. Ez a kultúrház a ’90-es években épült a falu közbenjárásával.
Megközelíthető
Alfaluból a Bucsin-tető felé haladó út érinti ezt a kicsi falucskát.
Borzontot elhagyva a 13B országút a Bucsin-tető felé, kellemes erdős környezetben átszeli a Görgényi-havasok keleti lejtőjét.
Turizmus
Nagy a látogatottsága, mert itten még az utazás is élményt nyújt. Nyáron nagyobb a látogatása mint télen. A 2003-2004-ben a Bucsin tetőn egy jól ismert sípályát építtetett Balázs Zsolt, aki remetei származású. A Bucsin tetőn 2006-ban borzonti vállalkozók további modern sípályát építettek amely nagy népszerüségnek örvend.