Borzont

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Borzont (Borzont)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Hargita
Rang	falu
Községközpont	Gyergyóalfalu
Irányítószám	537131
Körzethívószám	0266
Népesség
Népesség	826 fő (2002) 772 fő (2011. okt. 31.)
Magyar lakosság	812 748 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2

Borzont (románul: Borzont, németül Barzant), település Romániában, Hargita megyében.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Népessége 3 Története 4 Közigazgatása 5 Megközelíthető 6 Turizmus 7 Források

Fekvése

Borzont egy kis falu, amely Gyergyóalfalutól egy kilométerre helyezkedik el. Nagyon nagy a területe, nagy mezői vannak, de a falu maga nagyon kicsi. A 2003-as évi népszámláláskor a faluban 796 főt tartottak nyilván. Mivel a népesség kicsi, ezért a házak száma is nagyon csekély, ami napról-napra változik. Alfalu közelségét kihasználva sokan kezdtek alfalviak kiköltözni Borzontra, ennek nagyon sok oka van, mert Borzont egy csendes település.

A sorfalu a Nagy-Borzontpatak völgyében fekszik, Gyergyószentmiklóstól 10 km-re, a Bucsin-tetőre, majd Parajdra vezető 13B műút mentén. A lakosság kirajzásával keletkezett falu. 1770-ben Moldvából görög keletieket telepítettek a faluba. A bucsini út a havason a Kis-Borzontpatak völgyében emelkedik a tetőre. Gyergyószentmiklós – Parajd távolsága a Bucsin tetőn át összesen 51 km.

Népessége

1992-ben 824-en lakták.

Története

Nevét a Borzont patakról kapta. A Bucsin-tető alatt, a régi Sóútja mellett: Borzontfőnél csobog egy forrás: itt ered a Borzont-pataka. Nem messze innen a Maros, valamint a belé ömlö Kis-Borzont és a Fehér-patak körül ölel egy említésre méltó, flórában gazdag védterületet: a Nyírest, mely fokozatosan emelkedik a medencétöl a hegyvonulat felé.

A múlt század végén és a század elején sokan költöztek Borzontra, ami akkor még csak egy tanyaféle település lehetett. Nem volt se templom, se iskola, sem üzlet. A nagy erdőkitermelések idején kaptak annyi fát a helybéliek, amiből egy iskola-kápolnát építhettek.

Lassan-lassan különvált Alfalutól és ma már teljesen különálló falu.

Vannak a faluban ügyes kézügyességgel rendelkező emberek, akik ma már híres ácsok vagy kőművesek. Nagyrészük csomafalviaktól tanult, akik világhírűek, főleg a fa megmunkálásában^[forrás?]. Borzonton jelenleg 356 ház van, amit a falubeli mesteremberek építettek. Nagyon sok embernek van magántulajdonában kisebb műhely, amit arra szolgál, hogy a tulajdonukban lévö épületeket megjavítsák vagy újat építsenek.

Borzontnak több egyesülete van, mint például a Gazda–kör, amit 1999-ben hoztak létre, hogy a falu gazdáit jobban fel tudják világosítani minden támogatás felől. Van egy tűzoltó egyesülete, ami az Ö.T.A-nevet viseli, vagyis Önkéntes Tűzoltó Alakulat. Van egy jól megszervezett ifjúsági csoportja, amely aktívan részt vesz minden rendezvény megszervezésében.

Közigazgatása

Borzontnak nincs saját polgármesteri hivatala, a falu ügyeit az alfalvi hivatalban intézik. A falunak két képviselője van, akik mindent megtesznek a falu érdekeiért. Van egy általános iskolája, ami sok modern felszereléssel rendelkezik, többek között egy informatika laborral. Mindez, Kémenes Katalin igazgatónőnek köszönhető. Az iskola 1959-ben épült Gaál Tamás tisztelendő jóvoltából, akinek a nevét viseli 1998 óta. Gaál Tamás nevéhez fűződik még a templom is. A falunak mindössze egy kápolnája van ami egy Bariczok nevezetű helyen, az erdőn épült 1999-ben. Ez a kápolna a Magyarok-asszonya nevet viseli. A kápolna felavatása óta minden évben rendhagyó ünnepséget rendeznek, amit búcsúként is megemlítetünk, mint például a Szent István-búcsú, amely augusztus 20-án van megtartva. Az ezredforduló alkalmával kint a Bucsin-tetőn egy millenniumi keresztet állítattak, amelynek mérete 20 méter.

Borzonton van egy kultúrotthon, ahol különböző rendezvények előadására kerül sor pl: esküvők, szindarabok, falugyűlések, bálok és gazdagyűlések. Ez a kultúrház a ’90-es években épült a falu közbenjárásával.

Megközelíthető

Alfaluból a Bucsin-tető felé haladó út érinti ezt a kicsi falucskát.

Borzontot elhagyva a 13B országút a Bucsin-tető felé, kellemes erdős környezetben átszeli a Görgényi-havasok keleti lejtőjét.

Turizmus

Nagy a látogatottsága, mert itten még az utazás is élményt nyújt. Nyáron nagyobb a látogatása mint télen. A 2003-2004-ben a Bucsin tetőn egy jól ismert sípályát építtetett Balázs Zsolt, aki remetei származású. A Bucsin tetőn 2006-ban borzonti vállalkozók további modern sípályát építettek amely nagy népszerüségnek örvend.